Edzés nem ér véget, amikor vége az edzésnek...

Nemrég, egy bozsik-tornán elhangzott az a kijelentés (több edző, vezető hallgatásával és több száz szülő, gyerek előtt) hogy az edző csak addig nevel, ameddig vele van a játékos. Szerintem ez idejét múlt felfogás, gondolkodás. Az én tapasztalataim éppen az ellenkezőjét mutatják.

Az én tapasztalataim szerint, az edzés soha nem ér véget, amikor vége van az edzésnek. Valójában sohasem érnek véget. A játékosok magukkal viszik őket, amikor elhagyják a pályát, majd az öltözőt. Valójában otthon folytatják a feldolgozását annak, ami velük történt.Éppen ezért, minden tevékenység nyomot hagy a fejükben és idegrendszerükben. Egyesülnek az előző nap tapasztalataival, a múlt nyomaival. Minden egyes cselekedetet, döntést és minden mozgást, minden készséget, minden gondolatot, minden érzést kiértékelnek, néha még tudattalanul is. Valójában ez, a tanulási folyamatuk legerősebb fázisa. Hogy mit is jelent ez még pontosabban meghatározva?

Azt jelenti a számomra, hogy minden szavunk számít. Minden tevékenység befolyásol. Minden tettnek van értelme. Minden probléma, hibajavítás, minden nézés és csend, helyet foglal bennük, örökre. A 21.század edzőjének, ettől fogva, egy még nagyobb nevelő hatása van, minden eddigi elődjénél. Elég csak egy megosztás, egy hozzászólás, amire a játékosa figyel és máris befolyásoltad őt. 

Több száz egyéni értékelést őrzök évtizedre visszamenőleg, melyeket a játékosaim kaptak tőlem és amikor ma beszélgetek velük, jó érzéssel gondolnak vissza rá, hogy milyenek voltak gyerekként. Néhányat maguk is őriznek. Pedig, ezek megírásakor sem voltak velem a gyerekek, mégis hatással voltam rájuk, miként és ahogyan jellemeztem őket. Ezer meg ezer ilyen lehetőség van, a gyakorlati edzésen kívül is, hogy jobban megértsék önmagukat és a játékot. Ezért tartom avitt gondolkodásnak, hogy az edző csak addig nevel, amíg vele van a játékos.

Edzettnek lenni, egy élmény. Adjunk nekik élményt! Hozzunk létre támogató környezetet, mert önmagában a tapasztalat nem segít. A tapasztalatban mindig el van rejtve a lecke. A tapasztalat információval szolgál. A cselekvést az érzelmekbe csomagoljuk. Támogassunk ne unalmas, hanem a mai gyerek számára is kihívást jelentő feladatokat. Ebben segítsük őket. Ez nem csak abból áll, hogy elmondom, mit csináljon. Ez részvétel. Ez óriási felelősség, de egyben a szakma legszebb része is. Ezek azok a jelek, amiket ott hagynak az elméjükben. Ezek azok az élmények, amikre örökké emlékezni fognak!

Mátyás Richárd, 2025.11.04.